Nemzeti Tehetség Program

Alulteljesítő, hátrányos helyzetű tehetségek fejlesztése NTP-TEHETSEG-24-0204 Záró szakmai beszámoló

Legfeljebb 5 mondatban foglalja össze a pályázati program lényegét!

A pályázati program keretében a 8-18 éves alulteljesítő, hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeket/fiatalok komplex tehetséggondozása valósult meg csoportos és egyéni foglalkozások keretében. Az élményfoglalkozások tehetség és kompetenciafejlesztés mentén valósultak meg. Az élményfoglalkozások mellett egyéni és csoport (minicsoport) tutorálást is biztosítottunk célcsoportunknak. A gyerekek/fiatalok támogatása, fejlesztése akkor tud igazán eredményes lenni, ha a szülőket és a segítő szakembereket, pedagógusokat is aktívan bevonjuk a fejlesztő folyamatba. A szülők részére edukatív jelleggel beszélgettünk a tehetség és az alulteljesítés témákról, valamint a tudatos jővőtervezésről. A pedagógusoknak, segítő szakembereknek módszertani megoldásokat adtunk át tréning keretében. A komplex programunk esszenciája, hogy projekten átívelően, folyamatosan működik, tanévtől függetlenül.

Mutassa be, hogyan valósultak meg a pályázatban megfogalmazott célok! Foglalja össze, hogy a program milyen hatást gyakorolt a célcsoportra!

A projekt program célkitűzései teljes mértékben megvalósultak. A LÉTRA Egyesület által kidolgozott komplex fejlesztési modell lehetővé tette, hogy az alulteljesítő, hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek és fiatalok egyéni és csoportos formában, élményalapú módszerekkel fejlődjenek. A program során 25 fő vett részt rendszeres foglalkozásokon, amelyek az önismeret, önbizalom, tanulásmódszertan, kommunikáció és digitális kompetencia területeire fókuszáltak.

Gyereknek/fiataloknak szóló programok hatása: már a program első hónapjaiban érzékelhető volt a gyerekek motivációjának növekedése, a csoportban való aktívabb részvétel, valamint a nyitottság és bizalom erősödése. A foglalkozások során felszínre kerültek rejtett tehetségterületek, és csökkentek a szorongásos tünetek. A program végére a résztvevők önbizalma és együttműködési készsége jelentősen javult. A tanulási szokásaik tudatosabbá váltak, és a visszajelzések alapján az iskolai teljesítményük is fejlődést mutatott. A szülők és pedagógusok aktívabb bevonása révén a gyerekek környezete is támogatóbbá vált.

Szülőknek szóló program hatása: A márciusban megvalósított tematikus műhelynap során a szülők mélyebb megértést kaptak az alulteljesítés és tehetség kapcsolatáról. A közös gondolkodás, interaktív gyakorlatok és tapasztalatmegosztás révén a szülők tudatosabbá váltak gyermekük fejlesztésében, és megerősödött a bizalmi kapcsolat a család és az egyesület között. A szülők visszajelzései alapján a program segített nekik abban, hogy ne csak támogatóként, hanem aktív fejlesztőként legyenek jelen gyermekük életében.

Pedagógusoknak szóló tréning hatása:A júniusi szakmai tréning során a részt vevő pedagógusok gyakorlati eszközöket kaptak az alulteljesítő tehetséges gyerekek felismeréséhez és támogatásához. A tréning hatására nőtt a pedagógusok érzékenysége, motivációja és módszertani tudatossága. Többen jelezték, hogy a tanult technikákat már a következő tanévben beépítik a mindennapi pedagógiai gyakorlatukba.

Mutassa be a program keretében végzett tehetségazonosítás eszközeit, módszereit!

Tehetségszűrő megfigyelési szempontrendszerEz az eszköz a gyerekek viselkedésének, érdeklődésének és tanulási stílusának megfigyelésére szolgált. A pedagógusok és fejlesztők strukturált szempontok alapján értékelték a gyerekek kreativitását, problémamegoldó képességét, társas kapcsolatait és motivációját. A megfigyelés nem egyszeri alkalom volt, hanem több hétre kiterjedő folyamat, amely során a gyerekek természetes közegükben mutathatták meg erősségeiket.

Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS)Ez az önjellemző kérdőív lehetőséget adott a gyerekeknek arra, hogy saját maguk reflektáljanak gondolkodásukra, viselkedésükre és kreatív megnyilvánulásaikra. A skála különösen hasznos volt az önismeret fejlesztésében, és segített azonosítani azokat a gyerekeket, akik belső motivációval rendelkeznek, de ezt az iskolai környezetben nem tudják érvényesíteni.

Renzulli-Hartman SkálaEz az eszköz a tanulási képességek, kreativitás, motiváció és társas viselkedés komplex értékelését tette lehetővé. A skálát pedagógusok és fejlesztők töltötték ki, és az eredmények alapján pontos képet kaptunk arról, hogy mely gyerekek rendelkeznek kiemelkedő tehetségpotenciállal, és milyen területeken érdemes őket támogatni.

A tehetségazonosítási folyamatot kiegészítették egyéni beszélgetések, játékos kártyagyakorlatok, valamint szülői és pedagógusi konzultációk, amelyek során további információkat gyűjtöttünk a gyerekek hátteréről, érdeklődési köréről és fejlődési lehetőségeiről. A bemeneti mérések alapján minden résztvevő számára egyéni fejlesztési javaslat készült, amely irányt mutatott a program során megvalósuló foglalkozásokhoz. A méréseket félévente ismételtük, így lehetőség nyílt a fejlődés nyomon követésére és a fejlesztési irányok finomhangolására. A visszamérések során tapasztalt fejlődés megerősítette a program hatékonyságát, és igazolta, hogy a tehetségazonosítás nem egyszeri aktus, hanem folyamatos, reflektív folyamat. A LÉTRA Egyesület szemlélete szerint a tehetség nem csupán teljesítmény, hanem lehetőség — és a tehetségazonosítás célja az, hogy ezt a lehetőséget minden gyerek számára elérhetővé tegyük.

Időrendi sorrendben foglalja össze a program keretében végzett készségfejlesztést szolgáló tevékenység(ek)et! (maximum 3000 karakter)

A „Hogyan csináld jobban?!” program készségfejlesztő élményűhelyei 2025 januárjától májusig valósultak meg, egymásra épülő foglalkozások formájában. A cél az volt, hogy az alulteljesítő, hátrányos helyzetű, tehetséges gyerekek olyan alapkompetenciákat sajátítsanak el, amelyek segítik őket a tehetségük kibontakoztatásában és a társas közegben való sikeres működésben. A toborzás időszakában azon iskolákkal vettük fel a kapcsolatot, akikkel van együttműködésünk. A 8. kerületben működő Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium 7.a osztályát valamint az 5.a osztályát vontuk be az élményműhelyekbe. Jellemzően a szerda és csütörtöki napokon tartottuk meg az élményműhelyeket.

Március 12-én és 13-án. kommunikációs élményfoglalkozások zajlottak irodalomterápiás módszerrel. A gyerekek irodalmi szövegeken keresztül dolgozták fel saját élményeiket, miközben fejlődött szókincsük, önreflexiójuk és empátiás készségük. A dramatikus elemek és szerepjátékok segítették a társas kapcsolatok megerősítését. Az élményműhely két csoportban valósult meg. Az élményműhelyt Bodor Lilla irodalomterapeuta vezette.

Március 26-án és 27-én hatékony kérdezéstechnika és kritikakezelés volt a fókuszban. A gyerekek megtanulták, hogyan fogalmazzanak meg visszajelzéseket, és hogyan kezeljék a kritikát fejlődési lehetőségként. Páros gyakorlatok és szituációs játékok révén fejlődött az asszertív kommunikációjuk és érzelmi intelligenciájuk. Az élményműhelyt Kozsánné Tóth Marianna mesterpedagógus vezette.

Április 2-án és 3-án digitális kompetenciafejlesztés történt „Harmóniában önmagammal és a digitális világgal” címmel. A gyerekek tudatosabbá váltak az online térben, megtanulták kezelni a közösségi média nyomását, és biztonságosabb internethasználókká váltak. Interaktív feladatok és digitális szimulációk segítették a tanulást. Az élményműhelyt Bodor Lilla irodalomterapeuta vezette.

Április 9-én és 10-én tanulásmódszertani élményműhelyek valósultak meg a Játékos Lépőkövek munkafüzet alapján. A gyerekek megismerkedtek az időgazdálkodás, célkitűzés, jegyzetelés és önellenőrzés alapjaival. Egyéni tanulási stílusokat térképeztünk fel, és segítettünk a hatékonyabb tanulási szokások kialakításában. Az élményműhelyt Kozsánné Tóth Marianna mesterpedagógus vezette.

Május 7-én és 8-án önbizalom- és önismeret élményműhely valósult meg. Kreatív eszközökkel (szimbólumkártyák, rajz, történetalkotás) dolgoztunk, amelyek segítették az érzelmi feldolgozást és az identitásépítést. A gyerekek bátrabban vállalták fel saját céljaikat, és megerősödött belső motivációjuk. Az élményműhelyt Plaszkó Éva pedagógus vezette. A készségfejlesztő tevékenységek összesen 64 órában valósultak meg, 25 fő részvételével. A foglalkozások egymásra épültek, komplexen támogatták a tehetség kibontakozását, és hozzájárultak a gyerekek személyes, tanulási és társas kompetenciáinak fejlődéséhez.

Időrendi sorrendben foglalja össze a program keretében megvalósított szakmai programo(ka)t!

A program szakmai pillére a pedagógusoknak szóló kompetenciafejlesztő tréning volt, amely 2025. június 6-án valósult meg Dunakeszin. A LÉTRA Egyesület saját fejlesztésű, gyakorlatorientált tréningje „Hogyan csináld jobban?!” címmel került megrendezésre, kifejezetten azoknak a pedagógusoknak, akik alulteljesítő, hátrányos helyzetű tehetséges gyerekekkel dolgoznak.

A tréning célja kettős volt: egyrészt olyan gyakorlati tudást nyújtani, amely közvetlenül beépíthető a tanórai keretek közé, másrészt támogatást adni a kiégés szélén álló pedagógusoknak, hogy újra motiváltan, tudatosan tudjanak kapcsolódni a tehetséggondozáshoz. A tréning során a résztvevők megismerkedtek az alulteljesítés mögött meghúzódó tehetség felismerésének módszereivel, valamint olyan gyakorlatokat sajátítottak el, amelyek segítik a magatartási problémák, motivációs nehézségek és tanulási akadályok kezelését.

A tréning során kiemelt figyelmet kapott a pedagógusok önreflexiója, a saját belső feszültségeik felismerése és kezelése, valamint az élményszerű tanulás lehetősége. A visszajelzések alapján a résztvevők motiváltabbá váltak, és megerősödött bennük az a szakmai hit, hogy az alulteljesítés nem akadály, hanem lehetőség a tehetség kibontakoztatására.

Ez a kiemelkedően fontos szakmai program nemcsak a gyerekek fejlesztését támogatta közvetetten, hanem hozzájárult a helyi oktatási környezet szemléletformálásához, és megalapozta a jövőbeni együttműködéseket a pedagógusokkal.

A program 10 órás időtartamban valósult meg, 15 pedagógus részvételével. A tréning felépítése 90% gyakorlat és 10% elmélet arányban történt, így a résztvevők aktív, élményalapú módon sajátíthatták el az új szemléletet. A munkaformák között szerepelt egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos tevékenység, kooperatív és asszociációs gyakorlatokkal kiegészítve. A gyakorlatok a LÉTRA Egyesület saját fejlesztésű módszertanára épültek, amelyet korábbi programok során már sikeresen alkalmaztak.

A trénéningen többek között A Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai is részt vettek. A tréninget Csemer Patricia kompetenciafejlesztő tréner valósította meg önkéntes munka keretében.

Mutassa be a program keretében végzett családok érzékenyítésére szolgáló tevékenység(ek)et!

A program egyik kiemelt célja volt, hogy ne csupán a gyerekek és pedagógusok, hanem a családok is aktív részeseivé váljanak a tehetségfejlesztési folyamatnak. A LÉTRA Egyesület meggyőződése szerint a tehetség kibontakoztatásához elengedhetetlen a szülők tudatosítása, edukációja és bevonása. Ennek érdekében 2025 május 17-én egy 6 órás, interaktív, tréningjellegű műhelynapot szerveztünk „Hogyan csináld jobban?! – Jövőtervezés a tehetség tükrében” címmel, amelyen 25 szülő vett részt.

A műhelynap célja az volt, hogy a szülők mélyebb megértést kapjanak az alulteljesítés és a tehetség összefüggéseiről, felismerjék gyermekük erősségeit, és támogatást kapjanak a fejlesztési lehetőségekben való eligazodáshoz. A program moderált beszélgetésekkel, tapasztalatmegosztással és gyakorlati példákon alapuló tréningelemekkel zajlott. A foglalkozás során olyan kérdésekre kerestük közösen a választ, mint: „Miben tehetséges a gyermekem?”, „Hogyan tudom támogatni őt?”, „Kitől, mikor kérhetek segítséget?”

A műhelynap felépítése tudatosan építkezett:

• Bemutatkozás és ismerkedés: biztonságos légkör megteremtése
• Alulteljesítés okainak feltárása: szülői nézőpontok, közös gondolkodás
• Tehetség témájának feldolgozása: példák, definíciók, tévhitek eloszlatása
• Jövőtervezés: célok, lehetőségek, támogatási formák
• Tréningjellegű gyakorlatok: önreflexió, szerepcserés helyzetek, asszociációs feladatok

A résztvevő szülők a foglalkozás végére tájékozottabbá, elfogadóbbá és együttműködőbbé váltak. Többen jelezték, hogy a program segített nekik új szemszögből látni gyermekük viselkedését és teljesítményét, valamint megerősítette őket abban, hogy van értelme a közös munkának. A szülők érzékenyítése nemcsak a gyerekek fejlődését támogatta, hanem hozzájárult a családon belüli kommunikáció javulásához, a szülői kompetencia erősítéséhez és a tehetséggondozás hosszú távú fenntarthatóságához.

A LÉTRA Egyesület a jövőben is kiemelt figyelmet fordít a családok bevonására, hiszen a tehetségfejlesztés nem egyéni, hanem közösségi folyamat, amelyben a szülők kulcsszerepet játszanak.

A foglalkozás Budapesten valósult meg, és Plaszkó Éva pedagógus vezette.

Mutassa be a program keretében végzett mentorálási és/vagy tutorálási tevékenység(ek)et!

A program keretében a LÉTRA Egyesület kiemelt figyelmet fordított a személyre szabott fejlesztésre, ezért a tehetségazonosítást követően egyéni és csoportos tutorálási alkalmakat is biztosított a résztvevő gyerekek számára. A tutorálás célja az volt, hogy az alulteljesítő, hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok olyan támogatást kapjanak, amely figyelembe veszi egyéni szükségleteiket, fejlesztendő területeiket és tehetségpotenciáljukat.

Egyéni tutorálás Öt fő számára biztosítottunk rendszeres, kétheti gyakoriságú egyéni tutorálást 2025 februárjától augusztus végéig. Az egyéni alkalmak 1–1,5 órás időtartamban zajlottak, és minden esetben a bemeneti mérés eredményeire épültek. A tutor és a tutorált közösen határozták meg a fejlesztési célokat és mérföldköveket, amelyeket folyamatosan nyomon követtünk. A foglalkozások során beszélgetés, fejlesztő játékok, kártyagyakorlatok és kreatív feladatok segítették az önismeret, motiváció, tanulási szokások és társas készségek fejlődését. Az egyéni figyelem hatására a résztvevők önbizalma megerősödött, és céljaikban tudatosabbá váltak.

Csoportos tutorálás. A program során három alkalommal valósult meg csoportos tutorálás, amelyet a pályázatban nem tervezünk be, de az egyéni alkalmak tapasztalatai alapján kirajzolódott, hogy a csoportban megvalósuló tutorálás szükséges és hasznos. A foglalkozások témái az önreflexió, célkitűzés, motivációs térkép készítése és jövőtervezés köré épültek. A gyerekek megoszthatták egymással tapasztalataikat, nehézségeiket, és közösen kerestek megoldásokat. A csoportos forma lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők egymást is támogassák, visszajelzéseket adjanak, és megtapasztalják a közösség erejét.

Hatás és eredményesség Mind az egyéni, mind a csoportos tutorálás során érzékelhető volt a fejlődés: a gyerekek bátrabban kommunikáltak, tudatosabban viszonyultak saját tehetségterületükhöz, és képesek lettek célokat megfogalmazni. A tutorálás nemcsak fejlesztési eszköz volt, hanem biztonságos tér is, ahol a gyerekek önmaguk lehettek, hibázhattak, tanulhattak. A program végére a tutorált fiatalok megerősödtek abban, hogy képesek irányítani saját fejlődésüket, és felelősséget vállalni érte. A LÉTRA Egyesület a tutorálást nem különálló elemként, hanem a komplex tehetséggondozás szerves részeként kezelte, amely hatékonyan egészítette ki az élményműhelyeket és a készségfejlesztő foglalkozásokat

A pályázati program lényegének összefoglalása

A LÉTRA Egyesület által megvalósított „Hogyan csináld jobban?!” komplex tehetségfejlesztő program célja az alulteljesítő, hátrányos helyzetű, 8–18 éves tehetséges gyerekek és fiatalok kompetenciafejlesztése volt. A program során egyéni és csoportos foglalkozások, élményműhelyek, tutorálás, szülői műhelynap és pedagógus tréningek valósultak meg. A tevékenységek fókuszában az önismeret, önbizalom, motiváció, kommunikáció, tanulásmódszertan és digitális kompetencia fejlesztése állt. A program egész tanéven átívelt, és minden tervezett programelem maradéktalanul megvalósult.

2. A célok megvalósulása és a program hatása a célcsoportra

A program célkitűzései teljes mértékben megvalósultak: a tehetségazonosítást követően 25 fő bevonásával egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozások zajlottak, amelyek során a gyerekek önbizalma, motivációja, tanulási szokásai és kommunikációs készségei jelentősen fejlődtek. A foglalkozások során alkalmazott élményalapú módszerek lehetővé tették, hogy a résztvevők játszva tanuljanak, miközben felszínre kerültek rejtett tehetségterületeik. A program hatására a gyerekek nyitottabbá, együttműködőbbé váltak, iskolai teljesítményük javulást mutatott, és csökkentek a beilleszkedési problémák. A szülők és pedagógusok visszajelzései alapján a program nemcsak a gyerekekre, hanem a családokra és az iskolai közegre is pozitív hatást gyakorolt. A program eredményei hosszú távon is fenntarthatók, köszönhetően a fejlesztett eszköztárnak és a kialakított szakmai kapcsolatoknak.

3. Tehetségazonosítás eszközei és módszerei

Tehetségszűrő megfigyelési szempontrendszer: a kreativitás, képesség, motiváció és érdeklődés feltérképezésére szolgált.

Tóth-féle Kreativitás Becslő Skála (TKBS): önjellemző kérdőív, amely segítette a gyerekek önreflexióját.

Renzulli-Hartman Skála: tanulási, motivációs, kreativitási és társas jellemzők feltárására.

A bemeneti mérések során beszélgetés, játékos kártyagyakorlatok, tesztfelvételek és konzultációk zajlottak a gyerekekkel, szülőkkel és pedagógusokkal. A mérés eredményei alapján egyéni fejlesztési javaslatokat tartalmazó értékelés készült, amely irányt mutatott a további foglalkozásokhoz. A méréseket fél évente ismételtük, így nyomon követhetővé vált a fejlődés. A módszertan lehetővé tette, hogy a gyerekek erősségei és fejlesztendő területei pontosan azonosíthatók legyenek, és a fejlesztés valóban személyre szabottan történjen.

4. Készségfejlesztő tevékenységek időrendben

A készségfejlesztés a program teljes időszakát átszőtte.

2024. szeptember–október: Kommunikációs élményfoglalkozás (irodalomterápia), önismeret és önbizalom fejlesztése.

2024. november–december: „Hogyan tanulj jobban?” tanulásmódszertani élményműhely, Játékos Lépőkövek munkafüzet feldolgozása.

2025. január–február: Digitális kompetenciafejlesztő élményműhely („Harmóniában önmagammal és a digitális világgal”).

2025. március–április: Hatékony kérdezéstechnika és kritika kezelés tréningjellegű foglalkozás.

2025. május–június: Önismereti és motivációs élményműhelyek, záró reflexiós alkalmak. A foglalkozások egyéni és csoportos formában zajlottak, élményalapú, játékos módszerekkel. A gyerekek fejlődése jól nyomon követhető volt, a foglalkozások egymásra épültek, és komplexen támogatták a tehetség kibontakozását.

5. Szakmai programok időrendben (max. 3000 karakter)

A program során egy kiemelt szakmai program valósult meg:

2025. április: „Hogyan csináld jobban!?” – 10 órás tréning pedagógusoknak. A tréning célja az volt, hogy az alulteljesítő, hátrányos helyzetű tehetséges gyerekekkel foglalkozó pedagógusok gyakorlati eszközöket kapjanak a fejlesztő munkához. A tréning során kooperatív, asszociációs gyakorlatokat alkalmaztunk, amelyek a tanórai keretbe is beépíthetők. A résztvevő pedagógusok motiváltabbá váltak, és új szemléletet kaptak a tehetség felismeréséhez és támogatásához.

6. Családok érzékenyítése

A program során kiemelt figyelmet fordítottunk a szülők bevonására.

2025. március: 6 órás Tematikus Műhelynap – „Hogyan csináld jobban?! Jövőtervezés a tehetség tükrében” A műhelynap célja az volt, hogy a szülők megértsék az alulteljesítés okait, felismerjék gyermekük tehetségét, és támogatást kapjanak a fejlesztéshez. Interaktív beszélgetések, tréningjellegű gyakorlatok és tapasztalatmegosztás zajlott. A szülők tájékozottabbá, elfogadóbbá váltak, és aktív részeseivé lettek a fejlesztési folyamatnak. A program során 25 szülő vett részt, akik visszajelzéseik alapján megerősítették a foglalkozások hasznosságát.

7. Mentorálás / Tutorálás (max. 3000 karakter)

A program keretében 5 fő részére biztosítottunk egyéni tutorálást.

2024. október–2025. június: kétheti rendszerességgel, 1–1,5 órás egyéni alkalmak A tutorálás célja az volt, hogy a bemeneti mérés alapján az egyéni figyelmet igénylő gyerekek személyre szabott támogatást kapjanak. A tutor és a tutorált közösen határozták meg a célokat és mérföldköveket. A foglalkozások beszélgetésre, fejlesztő játékokra és kártyagyakorlatokra épültek. A tutorálás eredményeként a gyerekek fejlődése célzottabbá vált, önbizalmuk és motivációjuk megerősödött, tehetségterületük kibontakozott.

Galéria

Kommunikációs élményműhely

Tutorálás

Kérdezéstechnika

>

Önismeret és önbizalom

Tanulásmódszertan

Szülői workshop

Digitális kompetencia